Telefon:
    +36-20-217-3728
    +36-30-836-1368
    E-mail:
    zoltan@noll.hu
 
> Településtörténet 
  Katolikus templom 
  Református templom 
  Óceánrepülők 
 A Noll tanya története 
 Falusi turizmus 
 Galéria 
 Levendula szüret tanyánkon 
 Alkotóműhelyünk termékei (Webáruház) 
 Footgolf 
 Hol találod? 
 Esküvöi fogadás, Pajta-lagzi 
 Puskás Akadémia 
 PANCHO ARÉNA 





Szálláshelyek Toplista

Településtörténet

 

 

 

 

 A község Fejér megye észak-keleti részén található, a Mezőföld északi területén a Vértes hegység lábánál, a Váli völgyben fekszik.
 A Csút helységnév személynévből keletkezett. A falu nevét 1269-ben Felchut, 1847-ben Felsewchwt, 1859-ben Felsö Chyotth, 1864 óta Fel Csút alakban írták, csak az utóbbi évtizedekben egybeírva: Felcsút. /A község mai címere egy 1864-es pecsétlenyomatról készült./
A községből származó bronzkori régészeti leletek mellett  római korból származók is fellelhetőek.     / A Noll tanya körüli szántókon a mai napig láthatóak a tavaszi szántás után a római kori villák alapjainak nyomai./
 A hajdani tónál a malom mellett IV. századi temető nyomait találták a régészek. A sírleletek, érmek mellett egy faládika dionysosi jelenetekkel díszített bronzlemezeit a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.
A középkorban  a fehérvári keresztes lovagrend birtoka mellett helybeli nemeseknek is voltak itt részbirtokaik. A török hódoltság idején a keresztes vitézek elmenekültek, így a falu is török uralom alá került, de nem pusztult el. 1543 után kuriális falu lett. A porták száma a pusztítás miatt lecsökkent, 1580 és 1633 között 15-röl 6-ra csökkent.
Az 1700-as években a betelepítések következtében lakosainak 45%-a német nemzetiségű.      1763-ban községi rangra emelték.
A II. József uralkodása alatt történt népszámlálásban már 843 lakosa van, a házak száma 131 ebből adómentes /nemesi/ 114 ház.
1770-ben már katolikus iskolája volt, a református iskola az 1800-as évek elején alakult meg.
Az 1848-49-es szabadságharc idejéről a község vonatkozásában keveset tudunk. Lethenyey Károly ügyvédet, falunk szülöttjét országgyűlési képviselövé választották a forradalom idején.
A községnek már az 1800-as évek utolsó évtizedeiben már volt körorvosa, aki a szomszédos falvakat is ellátta. 1881-ben pedig szülésznője is lett Felcsútnak.
A községházát 1906-ben építették, pár évvel később a községháza mellett felépítették az orvosi rendelőt és lakást.
 A magyar-német nemzetiségű községben a két világháború között irodalmi és közművelödési egyesület, kaszinó és gazdakör működött.
A II.világháború idején 1945. kora tavaszán a front 2és fél  hónapig állt a község határában.
A háború utáni helyzetfelmérés szerint 26 lakóház maradt épen, 283 ház javítható, 87 pedig teljesen elpusztult.  / Az első szabadon választott bírája a falunak Noll Márton volt./
Jelentős természeti értéket képvisel, hogy mogyoróval telepített domboldalain május végén kosborok (orchis simia) virítanak. Ez az orchidea félék csoportjába tartozó védett növény gyönyörű lila vagy fehér virágokkal kápráztatja el az arra vetödöket.
A Bodmér felől érkező patakot a múlt század közepén duzzasztották fel, így jött létre a felcsúti tó. Egy hatalmas felhöszakadás pár éve szinte kimosta a halakat a tóból. Akkor a szántóföldekröl szedték össze a hatalmas pontyokat és amurokat. Azóta újratelepítés nem történt, így a tó kezd visszaállni eredeti természetes állapotába.
Így a csend és a nyugalom birodalmát találhatjuk meg itt!

 

Szerzői jog: A közölt anyagok és tartalmak a Noll.hu jogtulajdonát képezik, ezért bárhol máshol - akár idegen nyelven - való megjelentetésük, sokszorosításuk vagy tárolásuk
kizárólag a jogtulajdonos előzetes engedélyével történhet. Ilyen jellegű igényét kérjük jelezze a zoltan@noll.hu címen emailben, vagy a weblapon megadott telefonos elérhetőségeink egyikén.